Ambiciózus dizájn egy művészeti galéria számára

A csehországi Ostrava központjában található vágóhíd romos, téglaépülete kreatív újragondolás eredményeképpen olyan forgó-falakat kapott, amelyek kitárják a galéria kapuit a városra, és azon túlra is.

Amikor az új tökéletesen illeszkedik a régihez

A Cseh Köztársaság északi részén található Ostrava város virágzó művészeti élete a közelmúltban új helyszínnel gazdagodott a Platón nevű kortárs művészeti galéria állandó otthonával. Az ambiciózus művészeti tér munkájának adaptálása érdekében a lengyel KWK Promes építésziroda átalakította a 19. századi vágóhidat, amely rehabilitálta az összeomlásra kárhoztatott épületet.

A téglaépület hitvány állapotban volt: korommal borított falai a város ipari múltjáról tanúskodtak, téglafalai foghíjasok voltak, egyes részei pedig teljesen összeomlottak. Az építészek nagy gondot fordítottak arra, hogy megőrizzék a karakterét – és egy merész beavatkozással helyreállították a károkat több,  kontrasztos betonból készült forgó fal beillesztésével, amelyek megnyitják a galériát a külvilágra. "Ezeket a hiányosságokat orvosoltuk, és egy újabb réteggel egészítettük ki az épület történetét, amely műemlékvédelem alatt áll" - mondja Robert Konieczny építész, a KWK Promes alapítója. " Megengedték, hogy megőrizzük a szennyezett téglák és ablakok jellegét, és a falakon lévő lyukakat kortárs anyaggal töltsük ki, miközben megtartottuk a téglafalak régi díszítését és karakterét."

Különleges részletek – a forgó falak

A forgó falak olyan dizájnt kaptak, amelyek szervesen illeszkednek a vágóhíd eredeti íves ablakaihoz. Az építészek befoltozták a kisebb sérüléseket, és fehérre vakolták a kiállítóterek falait, tükrözve az egykor mésszel meszelt vágóhidak történelmi belső terét.

A kiállítótér öt teremből áll, amelyek mindegyike eltérő specifikációval rendelkezik, legyen szó multimédiás műsorokról, nyilvános beszélgetésekről vagy workshopokról. Két szoba  forgó falakkal rendelkezik. "A mobil építészettel kapcsolatos korábbi tapasztalataink most igazán kifizetődtek" – kommentálja Konieczny. "A mobil elemek meglehetősen gyakran jelennek meg projektjeinkben" – teszi hozzá.

Észrevettük, hogy a mobil megoldások lehetővé tették számunkra, hogy nagyobb nyitottságot valósítsunk meg a középületekben is. A forgó falaknak köszönhetően a művészet szó szerint kapcsolatba kerülhet a városi térrel. A járókelők nemcsak a kiállítótermek belsejébe tekinthetnek be, hanem a mozgó homlokzatokon is átsétálhatnak. A nyitottság növelésével és a határok elmosásával a kultúra és az oktatás számára itt már fennáll a lehetőség arra, hogy demokratikusabbá és elérhetővé váljanak az új közönség számára."

Sok kihívás a felújítás során

A projekt meglehetősen nagy kihívást jelentett – egy ponton a vágóhíd egy része összeomlott a felújítási folyamat során, és az építészeknek újra neki kellett ülniük a tervező asztalhoz. Végül úgy döntöttek, hogy egy kortárs szárnyat építenek a helyére, de az eredeti épület stílusához illeszkedőt, hogy kapcsolatot teremtsenek a két épületrész között. Az új szárny és a forgófalak világos árnyalatú mikrobetonból készültek.

„Úgy döntöttünk, hogy kortárs beavatkozásunkat egy teljesen más anyag felhasználásával hangsúlyozzuk, ugyanakkor a homlokzat megjelenésével azt kommunikáljuk, hogy az új tökéletesen illeszkedik a régibe” – osztja meg az építész. "Tanulmányoztuk a régi rajzokat és fényképeket is, amelyeket felhasználtunk a tervezés során."

Végül a külső teret is átgondolták.

"Az eredeti ötlet az volt, hogy a teret a művészek rendelkezésére szánjuk, így az volt az elképzelésünk, hogy teljesen burkolt anyaggal fejezzük be" - folytatja Konieczny. "Az építkezés során új klímajelentést tettek közzé, és ez megváltoztatta a gondolkodásunkat." Az építészek a felületet vízáteresztő kavicsra cserélték.

Következtetés

Most a Platón Művészeti Galériát virágzó rétek ölelik körbe; néhány év múlva érett fák őrködnek körülötte. „Mi biztosítottuk azt, hogy a beltéri és kültéri kiállítóterek kombinálhatóak legyenek, és ezáltal a lehetőségek széles skáláját kínáljuk a galériának” – mondja Konieczny. "Most már az igazgató és a kurátorok fantáziáján múlik, hogyan használják ki őket."

A cikk forrása:
www.iconeye.com