A tető, mint kihasználható felület

Egykor a tetőt - legalábbis az európai kontinensen - az épület »ötödik falának« tekintették, vagyis egy olyan felületnek, amely megóv bennünket az időjárás viszontagságaitól és a külvilág egyéb kellemetlenségeitől. Magas helyzete és nagy felülete azonban a puszta védelem mellett a használat szinte korlátlan egyéb lehetőségeit kínálja, amelyeket érdemes felfedeznünk.

Mint említettük, Európa az egyik utolsó kontinens volt, ahol a tetőről, mint használható felületről kezdtek el gondolkodni. Főleg azért, mert Európa nagy részét télen hó borítja, ezért a házakat legcélszerűbb ferde tetővel borítani, melyek régen nem sok lehetőséget kínáltak más jellegű felhasználásra. Eközben a Közel-Keleten a lapostetők ősidők óta használatosak, és különféle tevékenységek végzésére alkalmasak - járható tetőnek / legfelső emeletnek tekintik őket.

A tető használatának története dióhéjban

Ismereteink szerint a tetőket először az ókori Mezopotámiában (i. e. 4000-600 között), a zikkurátokban. illetve a híres babiloni függőkertekben használták rendszeresen. A zikkurat, ziqqurat (akkád = „kimagasló építmény"), egy piramis alakú, égetett téglából épült templom, amelyben több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a szentély. A régészek szerint a teraszokon sok helyen kertek, gyümölcsfák és halastavak voltak. A tetőkerteket később a rómaiak is meghonosították, példa rá a pompeji Rejtélyek Villája.

Manapság milyen trendek vannak a tetők használatának terén?

Napjainkban a zöldtetők az egész világon elterjedtek, passzív és aktív célokra egyaránt használják őket. Némelyiket az építkezések által elvett zöldfelületek pótlása, az esővíz visszatartása, a szigetelés és a levegő CO2-tartalmának kiszűrése céljából alakítják ki, míg másokat igazi veteményes- és fűszerkertként használnak, amire a városokban nincs elegendő hely. Az utóbbi időben a tetőtéri méhészet egyre elterjedtebbé vált, mivel egyes városokban sok virág és virágzó fa van, ezért a méheknek nem kell nagy távolságokat megtenniük ahhoz, hogy a nektárt összegyűjtsék.

Az energiatermelő tető

Másrészt a tetőfelület energiatermelésre, elsősorban napelemekkel és szélturbinákkal történő villamosenergia-termelésre, valamint napkollektoros vízmelegítésre is használható. Ebben az esetben nem csak a lapostetők jönnek szóba, hanem a napos oldalra néző ferdetetők is. Sőt a napenergia hasznosítására még alkalmasabbak, mivel a panelek/kollektorok a 30° és 45° közötti szögben használhatók legoptimálisabban. Egy átlagos 4 fős háztartás igényeinek kielégítéséhez már kb. 24 napelem elegendő. Manapság már olyan tetőcserepek is léteznek, melyekbe a napelem előre be van építve.

A tetőfelületeken történő villamosenergia-termelés másik módja a szélerőmű használata. A legelterjedtebb tetőre szerelhető szélerőmű a vízszintes tengelyű turbina, de ismerünk függőleges tengelyű turbinát is, melynek előnye, hogy nem kell szélirányba fordulnia, mint a hagyományos szélturbináknak.

Nemrég a turbinák nélküli szélenergia-termelés piacán egy új szabadalom jelent meg, a Szilárd testű szélenergia-generátor (Solid State Wind Energy Generator), amely a tetőgerincre szerelhető.

A szélenergia hasznosítása a családi házak tetején azonban sokkal kevésbé hatékony, mint a napenergia-termelés, hiszen a szélerőmű megfelelő magasságához legalább 20 méter szükséges. Néhány olyan esetről is tudunk, amikor a nagyobb épületek tetejéről származó esővizet áramtermelésre használják.

A tető, mint »a béke szigete«, vagy mint sportpálya

Természetesen a tető is használható szórakozásra, szabadidős és egyéb tevékenységekre. A nagyobb épületekkel rendelkező városokban közkedveltek az ún. tetőtéri bárok (rooftop bars), ahonnan pazar kilátás nyílik. Nagyon elterjedt az úszómedencék építése is, különösen az ún. Sky pool vagy Infinity pool tetőmedencéké, melyek az átlátszó falfelületnek köszönhetően az éggel/horizonttal való összeolvadás érzését keltik. A tetők vízfelületeinek kialakítása azonban kockázatos, mivel erős épületszerkezetre és precízen kivitelezett vízszigetelésre van szükség.

Ismerünk példákat különböző típusú sportpályák - például kosárlabda, futball, tenisz, golf, squash, strandröplabda és egyéb pályák - épületek tetején történő kialakítására is. A dán fővárosban, Koppenhágában, a város hulladékfeldolgozó üzemének tetején lévő műfüves felületen egy egész sípálya is megtalálható, melyet a város lakói rövid sétáik során magaslatként is használnak, avagy a tetején lévő étteremben ülve gyönyörködnek a kilátásban.

Végül, de nem utolsósorban, a tetőn egy új épületrész, például egy penthouse (tetőtérinagy, teraszos luxuslakás) is megépíthető. Különösen a nagyobb városokban gyakori, hogy gazdag magánszemélyek vagy cégek magán a tetőn építenek fel lakásokat vagy lélegzetelállító kilátással rendelkező apartmanokat.

Az építész összefoglalója

A tető tehát több, mint egy »ötödik fal«, ez egy többnyire kihasználatlan felület, amelyben hatalmas potenciál rejlik, és amelyet egyre jobban kezdünk értékelni és fejleszteni.