Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

 

Az éghajlatváltozás az életünk minden részére hatással lesz - így azokra az épületekre is, amelyekben élünk és dolgozunk. Tudta, hogy pl. az Egyesült Államokban az emberek többsége az ideje 90%-át zárt térben tölti? Az éghajlatváltozás jelentősen befolyásolja azt a környezetet, amelyekben ezek az épületek találhatók.

 

ÉPÍTÉSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI A HELYI ÉGHAJLATOT

 

Az építészek és mérnökök a helyi éghajlati körülmények figyelembevételével tervezik az épületeket és más építményeket, pl. hidakat. Mindezeknél az épületeknél vagy építményeknél tiszteletben tartják a tervezési szabványokat és az objektumok olyan anyagból készülnek, amelyek elviselik a helyi hőmérsékletingadozást és időjárási körülményeket (gondoljunk csak a várható csapadékra, hóra és szélre, a geológiai problémákra, mint amilyenek pl. a földrengések, de fontos lehet akár a talajvíz szintje is).

Ha a fenti körülmények közül bármelyiket figyelmen kívül hagyják, nagy a valószínűsége, hogy az épület képtelen lesz ellenállni a kedvezőtlen éghajlati változásoknak. Egy erős szél esetén előfordulhat, hogy a megsérülnek vagy akár felszakadnak a tetőcserepek. Vagy tartós esőzéskor megeshet, hogy a talajvíz szintje annyira megemelkedik, hogy elárasztja az épület pincéjét. Ez természetes, és ezeket a problémákat nem lehet előrelátni. Az esemény elmúltával már lehetetlen megakadályozni a kárt, de kiegészítő elővigyázatossági intézkedésekkel csökkenteni lehet annak kockázatát, hogy a káresemény ismét megtörténjen.

Az éghajlatváltozásból bekövetkező várható hatások eléggé nyilvánvalóak. A házak jobban fölmelegszenek majd, ez megnehezíti az ottlakók életét, ez történt nemrég, amikor Észak-Amerika fölött hőkupola alakult ki. Gyakoribbak lesznek az árvizek és nagyobb területet érintenek majd, elképzelhető, hogy emiatt bizonyos területek elnéptelenednek. Ezek a hatások bizonyos mértékig lokalizálhatók, és ez aránylag egyszerű módszerekkel elvégezhető. A fölmelegedés például hatékonyan csökkenthető az ablakok árnyékolásával, a jó szigeteléssel és a megfelelő szellőztetéssel. Talán aggasztóbbak az éghajlati változások háttérben maradó hatásai, amelyek fokozatosan és kevésbé látványosan befolyásolják az épület működését.

 

AMIKOR A TERMESZEK TÁMADÁSBA LENDÜLNEK ÉS MEGOLVAD AZ ASZFALT

 

Az erősebb szél és az intenzívebb esőzések miatt a külső burkolatok gyorsabban tönkremennek és áteresztőbbek lesznek. A magasabb hőmérséklet miatt egyes káros rovarok élettere is megváltozik. Ez azt jelenti, hogy nálunk is megjelenhetnek például a termeszek, amelyek a faanyagban komoly károkat okozhatnak. Vagy a maláriát terjesztő szúnyogfajok, amelyek miatt át kell alakítani a lakóteret, hogy meg tudjuk magunkat védeni tőlük.

Amikor az anyagok fölmelegszenek, ki is tágulnak, különösen a fémek, amelyek emiatt deformálódhatnak, amikor elérik a tervezett határértéket. A kínai Sencsen városban például az egyik felhőkarcolót ki kellett költöztetni, mert - részben a magas hőmérséklet miatt - az épület acélszerkezete deformálódott.

Az éghajlati változások olyan körülményeket teremtenek, amelyekben az ehhez hasonló esetek egyre gyakrabban előfordulhatnak. Bizonyos változások, mint amilyenek pl. az magasabb átlaghőmérséklet és a levegő magasabb nedvességtartalma, tartósan megmaradnak. Ahol korábban csak százévenként fordult elő egy-egy árvíz, ott a jövőben ez gyakori jelenséggé válhat.

Az extrém hőmérséklet okozhatja az építőanyagok olvadását is, ennek következménye az utak felületén keletkező sérülések megjelenése, amikor a felső bitumenréteg megolvad a melegben.

Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

A termeszek komoly károkat okozhatnak a faanyagban.

 

Az épületek megsüllyedése - amikor az épület alatt megmozdul a föld, és azon emiatt repedések keletkeznek, vagy akár össze is dől - várhatóan egyre gyakoribb jelenség lesz a melegebb éghajlaton. Az agyagos talajra épült épületek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból, mert az agyagos talaj a víz felvételekor megduzzad, száradás után pedig megkeményedik és összezsugorodik. A csapadékmennyiség változása ezen csak rontani fog. A következő 50 évben például a Nagy-Britanniában található ingatlanok 10%-át érinti majd a megsüllyedés veszélye.

 

A BETON - AZAZ A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT ÉPÍTŐANYAG - KÁROSODÁSA

 

Talán a legnagyobb problémát az jelenti, hogyan hatnak majd az éghajlati változások a vasbetonra, amely az egyik leggyakrabban használt építőanyag a világon. A vasbeton minden objektumban használatos, a felhőkarcolóktól a hidakig, és úgy készül, hogy a zsaluba betonvasat helyeznek és arra öntik a folyékony betont. Száradás után hihetetelenül szilárd szerkezetek keletkeznek.

Az egyre melegebb és nedvesebb éghajlat azonban tönkreteszi ennek az építőanyagnak a tartósságát is. Amikor a vas a betonban nedvességet kap, megrozsdásodik és kitágul, ekkor pedig a beton megreped és ez gyengíti a teljes szerkezetet - ezt a folyamatot „betonráknak” is nevezik.

Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

Amikor megjelenik a rozsda, a vasbeton lassan kezd széthullani.

 

A tengerparton álló épületek még jobban károsodhatnak, hiszen a sós vízben található klorid elősegíti a rozsdásodást. A tengerszint növekedése következtében a talajvíz is megnő és sósabb lesz, ez hatással lesz az épületek alapjára, az egyre erősödő szelek pedig még jobban szétterítik a sót.

A betonra a karbonizáció is hatással van - ez az a folyamat, amikor a levegőben található szén-dioxid reakcióba lép a cementtel, és megjelenik a kalcium-karbonát. Ez csökkenti a beton pH-értékét, ebben a közegben pedig a vas még inkább hajlamossá válik a rozsdásodásra. A múlt század 50-es éveiben a CO₂ globális szinten 300-ról jóval 400 fölötti ppm értékre emelkedett a levegőben. A magasabb CO₂ érték következménye a további fölmelegedés és a magasabb hőmérsékletek.

Az Egyesült Államokban, Miamiban történt tragikus lakóház-összeomlás talán az utolsó figyelmeztetés volt, hogy a környezeti változások hozzájárulnak az épületek állagának romlásához illetve azok megsemmisüléséhez. Az épület összedőlésének okát még mindig vizsgálják, de vannak olyan vélemények, amelyek szerint köze lehet az éghajlati változásokhoz.

Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

Az egyesült államokbeli Miamihoz hasonló tengerparti helységek a jövőben igencsak megérzik majd a tengerszint növekedésének következményeit.

 

HOGYAN LEHET MEGÓVNI AZ UTAKAT, VASUTAKAT, HIDAKAT ÉS ALAGUTAKAT? A DÁNOK JÓ PÉLDÁT MUTATNAK

 

Az új utakat a jövőbeni elvárások és szabályok szerint kell megtervezni. Ezért kutatni kezdték, hogyan lehetne az utakra vonatkozó jelenlegi tervezési, építési és üzemeltetési szabványokat megújítani.

 

AZ ESŐ A LEGNAGYOBB KOCKÁZATI TÉNYEZŐ

A meglévő utakon a megnövekedett csapadékmennyiség okozza a legtöbb gondot. A csapadékot el kell vezetni az utakról és azok közeléből, hogy biztosítani lehessen a tartósságukat, hogy meg lehessen akadályozni azt, hogy az utakat elöntse a víz, és ezzel csökkenteni lehessen az esetleges balesetek számát. A dán hivatalok ezért most azt tanulmányozzák, hogyan módosíthatják a vízelvezetési rendszereket a jövőbeni éghajlati viszonyok függvényében, az új és a már meglévő utakra is vonatkozóan.

 

KÖZLEKEDÉSI HÍREK EXTRÉM IRŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK ESETÉN

Extrém időjárási körülmények esetén, amikor nagy esőzések, viharok vannak, a közlekedési hírek fontosak lehetnek a közlekedők számára. Ilyenkor folyamatosan lehet figyelni a friss, forgalomra és időjárásra vonatkozó híreket rádión, mobiltelefonon vagy navigációs berendezésen, sőt, akár a forgalomirányítási rendszereken is.

 

A VASUTAT IS ÁT KELL ALAKÍTANI AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOKNAK MEGFELELŐEN

A nagy viharok és az egyre erősebb szelek anyagi és közlekedési gondokat okozhatnak az elektromos meghajtású vasutakon, hiszen a föld fölött húzódó huzalokat károsíthatja az erős szél.

A talajvíz magasabb szintje pedig a sínek alapozásánál okozhat gondokat. Egy-egy erősebb zápor vízmennyiségének elvezetését a vasútnál is meg kell oldani, a kockázat pedig még nagyobb, ha a folyóvizek áradása eléri a vasúti síneket.

A dánok ebben is egy lépéssel előrébb vannak. Az RND (Rail Net Denmark) cég, a dán vasúti infrastruktúra kezelője arra készül, hogyan fogja megoldani a nagy mennyiségű csapadék, a hirtelen leszakadó záporok problémáját. Az RND már bevezette a kockázatosabb vasúti töltések gyakoribb és alaposabb ellenőrzését, különösen a váratlan, nagyobb esők idején, ugyanakkor biztosítja a megfelelően működő drénezést a vasúti sínek melletti árokrendszerben.

A hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék esetére az RND bevezetett egy új vészjelzőt, amely szükség esetén lezárja a vasúti síneket. 

 

HIDAK ÉS ALAGUTAK

Két, újabban létesült nagy dániai híd (a Nagy-Bælt és az Øresund) építésekor már figyelembe vették a várható éghajlati változásokat. 

Nézzük, mi fog történni az épületekkel és szerkezetekkel a jövőben!

A dánok a közlekedési infrastruktúrájukkal jó példát mutatnak a jövőben szükséges változásokra. A képen a Nagy-Bælt híd látható, amelyet már az új biztonsági előírások betartásával építettek.

 

A hidaknak és azok szárazföldi részeinek is ellen kell állniuk a magas vízállásnak. Ennek érdekében a szárazföldi objektumokat töltések védik. Ezek az objektumok persze ki vannak téve az időjárási körülményeknek és a megközelítésük is nehezebb lehet.

A Nagy-Bælt hídon átmenő vasúti forgalmat alagútba terelik, az Øresund hídon szintén van egy alagút, és a szárazföldi részei is a tengerszint alatt találhatók. Az alagutakat természetesen érzékenyen érinti a növekvő tengerszint.

 

VÉGSZÓ

Függetlenül attól, hogy van-e köze a korábban említett épület összedőlésének az éghajlati változásokhoz,  úgy tűnik, van okunk arra, hogy előre gondolkodjunk az épületeinket veszélyeztető körülmények miatt. Az talán meggyőző érv lehet, hogy a pénz nem véd meg (bennünket) az éghajlati változások könyetkezményeitől.

A gazdag országoknak megvannak a pénzügyi lehetőségei, hogy gyorsabban alkalmazkodjanak és enyhítsék a következményeket, de ők se képesek teljesen megállítani a változásokat. Az éghajlati változások nem kerülnek el senkit. Az épületek - a helyüktől függetlenül - érzékenyek ezekre a változásokra, és nem mellékes körülmény az sem, hogy a fejlett országok korszerű épületeiben több minden mehet tönkre, mint egy egyszerűbb, hagyományos épületben.

Az egyetlen megoldás, hogy az épületek építése (vagy felújítása) során elkezdünk alkalmazkodni az éghajlati változások helyi következményeihez. Minél előbb elkezdjük megfelelő módon felújítani a már meglévő épületeinket és az újakat úgy építjük meg, hogy azok képesek legyenek elviselni az új körülményeket, annál jobban járunk.

 

A cikk forrása:

The Conversation (Most building were designed for an earlier climate. Here is what will happen as global warming accelerates)

ClimateChangeAdaptation (Climate change impact on buildings and constructions)

 

Kapcsolat

Forduljon hozzánk bizalommal, örömmel állunk rendelkezésére.