Mesterséges intelligencia az építészetben
Mi az a mesterséges intelligencia (MI)?
Talán az a legjobb, ha megpróbáljuk a lényegét megérteni. Az ember egy testből, egy »gépből« áll, amely képes végrehajtani az agy, a gondolat által adott feladatokat. A gondolkodás a környezetből az érzékszerveken keresztül szerzett tapasztalatok szerint fejlődik és tanul: látás, hallás, típus, szaglás, ízlelés.
A gépnek és a gondolatnak ez az együttműködése, az idő fontos összetevőjén keresztül, lehetővé teszi a tapasztalatszerzést, jót és rosszat, ami a teljes rendszer, test és gondolat fejlődéséhez és autonóm működéséhez vezet (ha maradok az ember Descarti-definíciójánál).
Valóban okos egy okos ház?
Vegyük a bérház fűtését. Fűtési rendszerből (kályha/szivattyú, vízrendszer, fűtőtestek) és egy hőmérséklet-leolvasó érzékelőből áll, amely ennek következtében aktiválja vagy deaktiválja a rendszert. Az érzékelő előre be van állítva egy általa fenntartott meghatározott hőmérsékletre, vagy egy program választja ki, amely betart egy bizonyos hőmérséklet-fenntartási időt. Mindenhez több energiára van szükségünk.
Valamint ugyanazon a szinten más rendszerek is voltak a házban, pl. világítás... Mindezek a rendszerek korlátozott logikát tartalmaznak, de nem rendelkezik tanulási és memorizálási képességgel és logikus érveléssel, ami az agyra/intelligenciára jellemző. De változnak az idők...
Kezdetek a számítástechnikában
A számítógép feltalálása, ami alatt a hardvert (test) és a szoftvert (agy/gondolat) egyaránt értem, az AI kifejlesztésének az alapvető előfeltétele.
Vegyük például a sakkot. Ez a nagymesterek régi játéka. Tehát mindig is a rendkívüli memóriával és logikával rendelkező gondolkodók voltak azok, akik uralták ezt a játékot. Nagyon rövid ideig úgy tartották, hogy a számítógép nem fogja legyőzni az embert a sakkban. Valahol az ezredforduló környékén derült ki, hogy ki a tulajdonképpeni nagymester.
Szóval hogyan tovább?
Ezzel párhuzamosan minden területre benyomult az MI. Leginkább persze a pusztítás területére, a katonai alkalmazásra. Míg az első drónokat kivezették az emberi irányítóközpontból, akkor a mai drónok egy része teljesen autonóm működésre képes, mind repülésre, mind katonai akcióra vonatkozó döntéshozatalra, tekintettel a csatatéren kialakult változó helyzetre. De még a katonai alkalmazásból is jó polgári megoldásokat nyerhetünk.
És az építészet?
Sokszor hallom azt a sztereotípiát, hogy az építészet egy könnyű szak, nem mérhető az orvostudományhoz, matematikához, fizikához,... Ezen még hosszan lehetne vitatkozni. De most csak egy nyúlfarknyi történet erejéig érintem. Ismerek egy srácot, aki fiatal kora óta építészetre szeretett volna menni, és elkezdte az egyetemet. De az építész szakon nem teljesített jól. Abba kellett hagynia az egyetemet. A probléma a gondolkodás volt, vagy inkább a kreativitással. Egy nagyon megerőltető műszaki pályára váltott, ami viszont könnyedén ment neki. Az építészet technikát és művészetet egyaránt tartalmaz. Ha nincs jó ötlet, akkor kudarcba fullad.
Sok évvel ezelőtt, az építészeknek szóló programokban már felfedeztem az MI kezdetleges nyomait. Azok emlékeztek a felhasználó által használt parancsokra. A sorrendjükre is emlékeztek. Ezek alapján javasolják maguktól a következő alkalommal a használatokat és specifikus parancsokat. A bevitt adatok szerint anyagokat is felajánlanak – az építés módját, tervezését, a helyiségek funkcionalitását és hasznosságát, valamint az építés tipológiáját, természetesen mindezt helyszínre szabva.
Így már nincs messze a végső jó gondolat ezen a területen. És kétségtelenül elmondhatom, hogy a mesterséges intelligencia briliáns projekteket fog létrehozni a közeljövőben. A MI olyan objektumokat fog működtetni, amelyek valamilyen élő, működő, gondolkodó szervezetté válnak. Hogy ez jó-e vagy sem, az egy másik kérdés.
Written by:
Tomaž Križnar, u.d.i.a.,
Bränntorp, Sweden, 16.12.2022
